Az általános vélekedés szerint a hazai kintlévõségek java része, csakúgy, mint a lánctartozás problémaköre elsõsorban az építõiparban csapódik le, a gyakorlatban azonban sokkal átfogóbb problémáról van szó, mely szinte minden iparágat erõsen érint. A helyzetet súlyosbítja a hatékony kintlévõség-kezelési módszerek hiánya – derül ki a Best Capital május végén nyilvánosságra hozott felmérésébõl.

Ma Magyarországon a teljes kintlévõség-állomány több mint 600 milliárd forintot tesz ki, sõt, egyes szakértõi becslések szerint ez az összeg eléri az 1000 milliárdos határt a szürkegazdaság kintlévõségeit is számba véve. Általános vélekedés, hogy az építõipari cégeket sújtja leginkább a kintlévõségek problémája. A Best Capital statisztikái is azt mutatják, hogy bár valóban itt a legégetõbb a probléma, a 600 milliárdos „tortából” még sokan kiveszik a részüket.  

A jéghegy csúcsa

Az építõiparban tapasztalható nehézségek azért ilyen látványosak, mivel egy project kivitelezése sok lépcsõs módon valósul meg. Ezért ha a vállalkozói  lánc tetején egy cég nem kezeli jól a kintlévõségeit, akkor az sok alvállalkozót érint, sok szereplõn keresztül gyûrûzik le. Ez adott esetben sok kisebb cég csõdbe jutását eredményezi. Az elmúlt években számos olyan példa volt, ahol a generál kivitelezõ felszámolás alá került, fizetésképtelenné vált, és az alatta lévõ teljes alvállalkozói vonalat magával rántotta – legjobb esetben csupán likviditási gondokat okozva nekik.

Az élelmiszeripar is megsínyli

Az építõipar után legerõsebben az élelmiszeriparban okoz gondokat a kintlévõség-állomány és nem megfelelõ kezelése. Itt azért nem olyan látványos, mert nincs olyan hosszú viszonteladói – szolgáltatói vonal egy-egy gyártó alatt. Ezért ha valamelyik viszonteladó késve, vagy egyáltalán nem fizet, kevesebb céget sodor veszélybe. Emellett az élelmiszer kereskedelemre jellemzõ, hogy egy viszonteladó nem egyetlen cég termékeibõl, és nem egyetlen fõ vevõtõl függ, hanem minden piaci szereplõ több beszállítóval, és több vevõvel rendelkezik. Az ily módon megvalósuló „több lábon állás” egyfajta biztonságot jelent ezen a piacon.

Hiányzó megoldások

A Best Capital mintegy kétezer kis és középvállalati vezetõ megkérdezésével felmérést készített a vállalatok kintlévõség kezelési szokásaira vonatkozóan. A kutatásból kiderült, hogy leginkább a likviditási gondok (57%) jelentik a sikeresség legnagyobb gátját a cégek számára, ami még az adóterheket (43%) és a konkurencia-harcot (30%) is felülmúlta. A hiányzó pénzösszegeket a legtöbben bankhitellel (28%), a tartozás továbbhárításával (26%) és leépítéssel (21%) próbálják pótolni. A megkérdezettek 26% semmit nem tesz a likviditási gondok leküzdésére.A kintlévõség-kezelési módszerek közül a legáltalánosabb az, hogy nem szolgálják ki az adóst (43%), míg a válaszadók 40%-a jogi útra tereli a kintlévõségi ügyeket. Csak 11% alkalmaz behajtó céget, és itt is van egy viszonylag széles kör (11%), amelynek tagjai nem tesznek semmit e téren.

Érdekes átfogó adat, hogy a cégvezetõk 93%-a egyáltalán nem elégedett a kintlévõség kezelési módszerek hatékonyságával, eredményességével.„Felméréseinkbõl egyértelmûen kiderült, hogy a cégek inkább nem alkalmaznak kintlévõség-kezelési módszereket, mert attól tartanak, hogy elveszítik a nehezen megszerzett ügyfeleket.

 Az ügyfélvesztés mögött azonban nem ez a vélt ok húzódik meg, sokkal inkább a halogatás. Ugyanis a vevõk minél távolabb kerülnek a fizetési határidõtõl, annál nagyobb eséllyel hagyják el a beszállítójukat.” - mondta el Vörös Szilvia, a Best Capital ügyvezetõje.